Egy héttel késöbb, az ágyban...

-Bill rosszötlet volt az egész házat bekameráztatni! -nyöszörögtem ő meg 'viccből' befogta a fülét. 

-tudom, de a te ötleted volt! -vigyorgott, majd mint a jógyerekek lekapcsoltuk a villanyt és alukáltunk.

Két héttel késöbb, az ágyban... 

- Bill! Szexhiányom van-súgtam a fülébe - nemérdekelnek a kamerák csináljuk így!

-Kicsim!!! -szólt rám hangosan, majd mint a jügyerekek lekapcsoltuk a villanyt és alukáltunk.

Három héttel késöbb, az ágyban...

-Bill!! -pattantam ki az ágyból -Menjünk sétálni!

-Ooookos kislány! -mondta Bill gúnyosan, majd mint a jógyerekek bementünk az egyetlen olyan helyiségbe átöltözni ami nem volt bekamerázva, a fürdőszobába. Elindultunk sétálni és Katák is velünk jöttek, mert már ők is megfolytva érezték magukat otthon. A többiek beszélgettek útközben, de nekem jó alkalom volt, hogy gondolkodjak. A sötét és a frisslevegő midnig erre kényszerít. 

Kicsit zavar, hogy még mindig nem emlékszem semmire, a Doki azt mondta, hogy idővel javulni fog. Kéát eshetőség van... vagy egyszerre villámcsapásként fogok mindenre emlékezni vagy szépen lassan egyre többre. Egyenlőre még semmire sem emlékszem... Pedig már egy hónapja is van, hogy elfelejtettem a dolgokat. Kicsit aggaszt, hogy nem emlékszem egy évre, meg Billre, meg semmire. A márik ez a Tomos... az egy dolog, hogy tetszik, mert nagyon sokan tetszenek. De megkívántam... sosem voltam hűtlen típus szóval nem hiszem, hogy lenne köztünk valami csak engem zavart. Dehát két dolog miatt sem, az egyik a szerelmem, a másik a legjobb barátnőm. Automatikusan rápillantottam a többiekre, Bill Katával cseveg, Tom pedig engem néz... Engem néz? Méh mindig engem néz... Mért néz engem? Vagyis mért ilyen sokáig? Talán ő is benne lenne...? Oké, pasi... persze, hogy benne lenne! Újra lenéztem az aszfaltra és tovább gondolkodtam, mostmár semmi sem zökkentett ki míg meg nem álltunk. Billel elmentünk egy parkba leülni, Kata és Tom pedig elmentek valami innivalóért és majd ők is csatlakoznak az ücsörgéshez. 

-nos szerelmem... -ölelt át Bill. Majd megcsókolt, már jó ideje smacihattunk mikor meghalottuk Tom hangját...

-Na fiatalok! Mi is pont erre gondoltunk... 

-Mivan? -kérdeztem értetlenül

-Gruppizzunk!- mondta Kata

-Mivan? -kérdezte Bill

-Jaja! jól hallod!- mondta Kata

-Hogymi? -nem akartam felfogni... Mivan, ezek ittak?

Majd odajött Tom és lesmárolt. Én elhúztam magam és odabújtam Billhez, aztán Kata jött. Úgytűnt be akarnak minket indítani... Ami sikerülni is fog elöbb utóbb, mivel mindenki ki votl éhezve, a kamerák miatt. Kata felhúzta Billt a padról  rácsimpaszkodott a kezeivel a nyakára és a lábait összekulcsolta a dereka körül és így csókolóztak. Legszívesebben lerúgtam volna róla Katát, Billt meg agyonvertem volna, mivel eléggé féltékeny típus vagyok. Ehelyett jobb ötletem támadt... Négykézláb álltam a padon és rámásztam Tomra aki szépen lassan eldőlt a padon, így én voltam felül és ő feküdt a padon. Levettem a pólóját, sietni akartam, hogy gyorsabban és jobban csináljuk mint a pasim és a barátnőm. tom egyszercsak felült lekapta rólam a melltartót, és elkezdte a melleimet csókolgatni. Akaratlanul is rápillantottam Billékre, majd Tom felemelt és lerakott a fűben heverésző Billék mellé, ő állva maradt, ezután Katát ledöntötte Billről és vele játszott egy kicsit. Nem bántam, végre visszakaptam azt ami jelképesen az enyém. Bill nem tétovázott, egy pillanat alatt magamon vetetm észre, levette rólam a nadrágot és énis róla. Már amennyire tudtam az övéhez segítség kellett, az enyémet pedig az egyik cipőmmel együtt sikerült lehúznia a másik cipőm fent maradt és így lógott rólam a nadrág. Bill elindult lefelé a hasamon, Kata odajött és lesmárolt. Így ketten csókolóztunk egy darabig, hogy kínozzuk a fiúkat, Egy darabig tűrték, aztán tom mint egy vadkan lekapta magáról a nadrágot és hátulról Katába hatolt. Bill folytatta a felfedező útját lefelé amikor elérte amit keresett kör-körös nyelvmozdulatokkal kényeztetett. Amikor elindult visszafelé, lebírkóztam, hogy végre én legyek felül, és ráültem kemény szerszámára. Majd Tom vette át a helyét, Bill pedig átment újra Katához. Megpróbáltam most csak Tomra koncentrálni... Sikerült, mivel olyan istenien mozgott bennem, hogy minden egyes mozdulatot gyönyörnek éreztem.

Hajnali fél háromkor Berlin egyik kis eldugott parkjában, négy fiatal hangos nyögése törte meg a csendet.

És lépkedés zajai, amaelyek egyre közeledtek a vígan nevetésző, öltöző párocskákhoz... 

-ÉÉÉÉBRESZTŐŐŐŐŐ! - üvöltöttem egy nagyot, aztán az elöttem lejátszódott eseménysorozattól hatalmas röhögésben törtem ki. Tom leesett az ágyról és egy hatalmasat huppant, Bill és Kata egyszerre ültek fel és pont egymásba vágták a fejüket, mire Bill visszadőlt az ölünkbe a fejét fájlalva, Kata pedig amolyan bosszuból lelökte a testvére mellé. Én meg még mindig csak röhögtem, legszebb öröm a káröröm, persze csak ha gyorsan futsz... Mind a hárman rámugrottak és ki hol ért ott csikált, mivel azt utáltam a legjobban. Nagynehezen kiszabadultam és bocsánatkérés képpen megkérdeztem ki kér kávét. Mindenki... Elindultam a konyhába kávét csinálni és hallottam, hogy csöngettek. Tom ment ajtót nyitni egy fehér izompolóban és fekete feszülős alsónadrágban. Tomm többet foglalkozik a testével mint Bill, izmosabb. Szép kidolgozott felsőtestén és barnított bőrén valami istenkirály volt az a fehér izompoló. A csengetésre kikukkantottam a szobából és el is bambultam Tom seggén, szerencsére Bill nem vette észre. 

-köhömmmm!! - vagy mégis? a hang hallatán ránéztem Billre aki villámokat szórt a tekintetével. Küldtem felé egy puszit és berohantam a konyhába, Bill egy idő után utánam jött. Álltam a konyhapultnál és észre sem vettem ahogy bejött. Meleg puszikat éreztem a nyakamon, egészen az arcomig, határozottan szembe fordított magával (-ez kibaszott értelmes =D ). Megcsókolt, tüzesen mint mindig. Becsuktam a szemem és valamiért Tom izmos feneke villant be elsőként. Ha Bill ezt tudná... vagy Kata. Na mindegy mindenkinek vannak kis titkai és van egy sötét oldala, ahol minden és mindenki az övé. 

Pittyegett a kávé főző, kész a kávénk. Bill odament és kikapta az egyik csészét, beízesítette és már rohant is az erkélyre egy cigiért. Én szóltam a többieknek, akik épp végeztek a házmutogatással. Ugyanis a takarítószolgálat jött, amit Bill rendelt. Mindenki kiült a teraszra. Egy fekete vasasztal volt kint vagyis csak az asztal kerete volt vasból a teteje üvegből volt, a székek ugyanígy, a háttámlája és az ülőkéje üvegből volt. Pont befejeztük a kávét és a reggeli csevegést, mire szóltak a takarítók, hogy végeztek. Bill kikisérte őket és fizetett.

Csukta volna be az ajtót , de az ajtófélfán megint kopogtak. 

-Ez nem lehet igaz... -motyogott Bill - kiaz? -nyitott újra ajtót.

-Az RTL II - től küldtek, mi fogjuk beszerelni a kamerákat, a másik házba is mostanában fognak érkezni a munkatársaink és utána amikor ezzel készen vagyunk jön a stáb, hogy elmagyarázza önöknek a 'házirendet'. - Mondta az egyik szerelő, egy sárga RTL II  -s emblémával ellátott póló volt rajta. 

Gyorsan elment a nap, nem igazán csináltunk semmi különöset. Délután megtörténa felvilágosítás, nem nagyon mászkálhatunk meztelenül, mert 12-es karika lesz csak, nem takarhatjuk a kamerákat, mert az szerződésszegés, ne nagyon beszéljünk csúnyán mert nem akarnak annyit retusálni az anyagon stb stb... Mindenki unta, szerintem senkisen akart sztriptizelni németországnak.

 Komikat kééérek! =)

Semmi különös, csak amolyan nem hétköznapi látvány, hogy a kanapédon épp falja egymást két hevült testű fiatal. Tépték egymásról a ruhát, harapdálták egymást. Nem tudtam eldönteni melyik van jobban beindulva, szinte már harcot vívtak az irányításért. Mind a ketten irányítani akartak.
Billel egymásra néztünk és egy hatalmas vigyorral a képünkön, hangtalanul leültünk a lépcső tetejére  és onnan figyeltük az eseményeket. 

Már majdnem lekerült a lányról is a fehérnemű, amikor hirtelen fordított a fiú és letépte az alatta lévő törékeny kis ördögről a falatnyi tangát. Hevesen felsóhajtottak amikor a srác elkezdte az aktust, a nagy mozgolódásban legurultak, Bill kedvenc kanapéjáról. Ekkor ránéztem szerelmemre és biztos voltam benne, hogy nem az jár az eszében h a kedvenc fehérbőr kanapéján esetleg meglátszik valami. Majd megint a szerelmes párt néztem, annyira jól csinálták, hogy valahogy kezdtem arra a pontra elérni, ahol Bill van. Megint ránéztem szerelmem kemény farkára, aminek nagysága még a farmerján kereszül is jól kivehető volt, éreztem hogy egyre jobban beindulok. Kezdtem bevadulni, azon gondolkodtam, hogy ott helyben letámadom Billt, de megelőzött. Benyúlt a combom közé és rögtön a lényeget kezdte simogatni, gyengéden és őrjítően. Majd nagy erővel szinte hátradobott, szerencsére gondoskodóan, hogy ne sérüljek a kezét a fejemre rakta, így nem ütöttem be. Kigomboltam a farmerját és kiszabadítottam életem igaz szerelmét xD.

/Bocsi de néha tényleg úgyéreztem, hogy jobban szeretem mint Billt magát. Persze csak rövid ideig, egy oltári szex után, olyan után ami a mostani kis gyorsnumeránk lett./

Majd lenéztem megint a szerelmeskedő párra lehet, hogy perverz de nagyon beindított a látvány, és nyugtatott, hogy nem csak engem. Hirtelen elmentem és ő is, szinte észre sem vettem az aktust. Állítom, hogy Billnél nincs jobb az ágyban. Ha kell órákig bírja, ha kell, 5 perc alatt lerendez téged is úgy hogy neki is jó legyen. Ő az igazi szexisten és nem Tom. Majd megtörtént amitől mindketten féltünk, a nyögéseinket hangos nevetés követte. -Neeee!- néztem Billre kétségbeesetten, nem mertem lenézni. Villámgyorsan rendeztük el magunkon a ruhadarabokat, és utána néztünk csak az elöbb még orgiázó párocskára. 

- Ha jól tudom Tom, egyenlőre még te állsz az én nappalimban anyaszült meztelenül. És Kata ez neked is szól! -mondta Bill de neki is hihetetlen vörös volt a feje, ami mindent elárult.

-Igen Bill, és mi nem is azon röhögünk, hanem hogy mi kellünk ahoz, hogy neked legyen valami kis életed az ágyban. Mégha ilyen rövidke is... -cinkelte testvérét nevetve. 

-Toooooooom! - rohant lefelé Bill -most megölleeeek. 

Tom elkezdett futni, mi meg összenéztünk Katával és elvigyorodtunk. Kata közben felöltözött, mivel egy nő nem fog anyaszült meztelenül álldogálni, főleg ha közönsége is van. A két srác pedig mint az ötévesek kergették egymást a nappaliban, üvöltözve visítozva. Én már fáradt voltam ehez, leültem a kanapéra és Kata csatlakozott. Elnyomott az álom.

Reggel elé érdekes poziturában ébredtem. Katával egymásra voltunk dőlve, aminek köszönhetően nem tudtam jobbra fordítani a fejem. A két kis ötévesem pedig, az ölünkben volt. Bill magzatpózban 25 éves férfi létére, Tom pedig félig lelógva az ágyról. Először nem mertem mozdulni, nehogy felébresszem őket. aztán előbújt belőlem a kisördög... 

-Hát jó, legyen! - mondta Bill -de akkor most, menjen el mindenki, ugyanis hajnali 2 óra van... Nem is tudom, hogy gondolta az RTL II, hogy ilyenkor beállítanak - majd a csaj vágott egy pofát -jójó értem, hogy valóságshow... -folytatta egy sóhajjal lezárva.

A staff tagok elmentek szinte azonnal, megígérték, bár Billnek szerintem fenyegetően hangzott, hogy holnap visszajönnek felszerelni a kamerákat és kicsit átalakítani a lakást. Gondolom mennyire kicsit, felforgatják az egészet. Elindultunk a kert felé, hogy összeszedjük az embereket és felkérjük őket a távozásra. Ez sikertelenségbe fulladt mert nem igazán volt kit 'elzavarni', mivel szinte mindenki eltűnt. Egy-két nagyon részeg ember lézengett még vagy ült, vagy legrosszabb esetben feküdt a fűben.  Bill és Tom elindult összeszedni az embreket. Katával egymásra néztünk és lehuppantunk az asztal mellet lévő székek egyikére. Mind a ketten magunk elé bámultunk, biztosan tudtam, hogy ugyanazon kattog az agyunk. Azt hiszem nem teljesen fogtam fel, hogy mire beszéltem rá a szerelmemet. Valóságshow? Én? A média? Minden nap a tv-ben villogni? Igen... 15-16 évesen voltak ilyen ábrándjaim, de lassan 20 évesen, talán kicsit ilyesztőbben hangzik. Talán most érettebb vagyok és megvan a saját életem, vagyis megvolt amíg el nem felejtettem, de nem is ez a lényeg...

-Te felfogtad már? -kérdezte Kata, szinte hulla mereven maga elé bámult

-Nem. -hangoztt az egyszerű válaszom és ahogy kimondtam, ezer meg ezer gondolat öntötte el az agyam. - Mit? Azt, hogy ismerni fognak az emberek? Hogy az ikreket talán megint akkora rajongás fogja körülvenni mint akkor? Hogy nekünk ebből bajunk is lehet? Hogy talán minket is szeretni fognak, és utálni? Mivan? Nem, nem, nem... -mondtam egyre hisztisebben ami azt jelentette, hogy de de de felfogtam.

-ja... para...- Katának ennyi volt a válasza, talán nem is akarta felfogni, de talán mi komplikáltuk túl a dolgokat. Talán nem lesz olyan rossz. 

-na mivan édesem? -jött Bill egy széles mosollyal, és cinikus hangnemmel -most esett le, hogy mire beszéltél rá?

-Igen! Nem... nemtudom. Menjünk aludni. -mondtam mindenkinek és elindultam felfelé.

Bill jött utánam rögtön és megfogta a kezem. Kézenfogva mentünk a lépcsőn és a szobában is egészen az ágyig.

-Neked elég volt? - kérdezte egy huncut mosollyal, nekem nem esett le...

-Micsoda?

Nem válaszolt... helyette beleharapott egyet a nyakamba, egy hatalmasat. 

-áááá -sikítoztam és kipattantam az ágyból- Mi a vérem? Igen nekem pont elég!

-Nem a véred, te kis bolond!

-huhh akkor megnyugodtam, hogy nem vagy vámpír... -vigyorogtam -nincs kdeved harapni valamit?

-Deee téged! 

-Jajj Bill! Gyere csinálok valami rágcsálni valót. 

Felhúztam az ágyról és elindultunk a konyhafelé, de valami az utunkat állta... Elkerekedett szemekkel álltunk a lépcső tetején és alig akartuk elhinni amit láttunk. Semmi különös, csak amolyan nem hétköznapi látvány...

-Azt hiszem Rebi, valahol ott tartottam, hogy a tv-seknek ajtót nyitottam. - merengtem a távolba, hátha felfrissítem az emlékezetemet.  Azthiszem talán az egyik kedvenc fámon bambultam el, amikor újra beléhasítottak az emlékek. Hol fájó, hol olyan csodálatos, hogy még ma is elfog a szerelem.

-Igen ott tartottál. De milyen tv? és mit kerestek ott? És mért ment oda a Georg? mesélj már el mindent kiváncsi vagyok a végére! Meg arra, hogy ha ennyire szerelmesek voltatok, akkor most mértnem látom sehol ezt a Billt!? -hadarta türelmetlenül.

- Türelem! -csitítottam -mindennek eljön az ideje és idejében mindent megtudsz! Hidd el. -igértem, és igéretemnek eleget téve, folytattam az emlékek zargatását.

Én csak lefagytam amikor szinte a számba nyomta a mikrofont, a pofátlan riporter csaj. Elfogott az ideg! Lekevertem neki egy hatalmas pofont, mire elhallgatott ő és a stáb többi tagja is.

Bill felugrott a fotelből, kirántott az ajtóbol, mert ő tudta, hogy a média ebből is elefántot tud csinálni és az csúnya lenne. Látta, hogy az RTL II -től jöttek a staff tagok, megkérte, őket, hogy amíg nálunk vannak kapcsolják ki a kamerákat. De erre egy elég érdeke válasz jött

-dehát ez is a valóságshow része! -mondta a csaj.

Bill ledermedten állt elötte és Georg meg Gustav között cikázott a tekintete, de látszott rajta, hogy meg sem tud szólalni. 

- Igen Bill, ezt akartuk mondani! Mától újra felkapott minket a média, mégpedig egy valóságshow keretén belül...

-Két ház lesz, egyikben őn, a testvére és a barátnpik fognak lakni, a másikban pedig a banda másik két tagja. A forgatókönyvet, majd megkapják ami szerint viselkedniük kell. Szerintem az ikreknek ez a ház pont megfelel, nem? - fordult a riporter a rendezőhöz.

-igen ez jobb mint a másik Kaulitzé!- válaszolta 

-héj! -háborodott fel Tom - Billnek szar izlése van! -nevetett

Bill fel sem fogta, hogy mivan, még mindig nem... Mindenki sürgött forgott körülöttünk, úőgylátszott, az öltet mindenkinek bejött. Én és Bill csak álltunk, én Billt néztem, hogy mi lesz a következő lépése, Bill az operatőrt. 

-Mivan???- üvöltött egy nagyot Bill - nekem nem hiányzott ez az egész!

-ugyanmár Bill! -szólt az operatőr- nézze a sok kedvezményt, ingyen utazások, vip helyek, és még egy csomó exra.

-nekem erre mind van pénzem! nem kell a tv támogatása, ha akarom akkor 5 családot viszek nyaralni akár kukutyinba.

-népzd drágám! fogjuk fel ezt az egészet, úgy mint egy marháskodás! akkor hagyjuk abba amikor akarjuk!  poén lesz, majd meglátod!-adtam neki egy csókot, és éreztem, hogy kicsit megnyugodott.

-na gyere megérkeztünk! szálljunk ki a kocsiból! - mondtam Rebekának.

Rebeka nagyon szép hosszú szőke hajú, magas vékony lány. A féltestvérem, és én mint jó nővér minden nyáron elhívom magamhoz, hogy pihenjen egy kicsit. Szép környéken lakok nagyon, nyugodt és csendes. A házam elején van egy tó, a kerítés mellett egy egzotikus mocsár, a ház mögötti részen sok fűzfa van. Esténként amikor lefekszek és fújja a fűzfa hosszukás ágait a szél, szinte zenélve csapódnak egymásnak az ágat és a levelek, erre mindig olyan jó elaludni. Szeretek itt élni, és évente egyszer ezt a nyugalmat megosztom a hugicámmal is. Meg különben is most kezd kinőni a kamaszkori bolondságokból, ideje kultúrálódnia, megtanulni élvezni a természetet és az apró örömeit.    

Épp egy deszkás bolt felé haladtunk miután kiszálltunk a Cabriomból. Mindig van valami hóbortja... viszont nem egy kitartó típus, széles az érdeklődési köre ezért sokmindent kipróbált már, a karatétól kezdve a balettig. A leghosszabb ideig egy színjátszó kör mellett tartott ki, ami két hónap volt. Most egy deszkát akar mindenképpen venni, mióta a bolond szomszédom megmutatta neki, hogyan kell deszkázni és megígérte, hogy megtanítja. Egyébként bírom a szomszédomat, mióta ideköltöztem pár éve, már azóta jóban vagyunk. Gondolkoztam rajta, hogy esetleg lehetne közöttünk valami mivel, ő is és énis egyedül vagyunk. 

-Nézd Lili! ez tetszik? - zökkentett ki a gondolkozásomból Rebeka, annyira belemerültem, hogy észre sem vettem ahogy beértünk a boltba. Mutatott egy fekete alapon pink halálfejes deszkát. Nekem annyira nem jött be, dehát az a lényeg h neki tetszen.

-hát nem az én stílusom  - mondtam és meghúztam a haját h cukkoljam

-naaa neégess! azért nem vagyok már 5 éves! - mondta felháborodva a 18 évével

- hát de nagyon olyan szinten mozogsz édesem -mondta vigyorogva és bedobáltam a kosárba pár könyök és térdvédőt, nehogy karok vagy láb nélkül küldjem haza egy csomagban. Apu meg is ölne. Ő is választott egy neki megfelelő deszkát, de valószínű ez már a végleges mivel céltudatosan vitte a kasszához a véleményem kikérdezése nélkül. 

-jónapot! ezeket kérem! -mondtam az eladónak egy barátságos mosoly kíséretében.

-kezdő deszkás? -pillantott az eladó a hugomra, majd rámnézett, kicsit meglepődött - maga nem véletlen a...? 

-deigen - válaszoltam mufurcan félbeszakítva a kérdését. Náha megkérdezik, van aki még emlékszik rá. Én nem szeretek emlékezni... bár szép emlékek. Kimentünk a boltból, majd betettük a csomagtartüba a cuccokat. Beültünk a kocsiba és rágyújtottunk.

Haza felé beszélgettünk erről arről, időjárásról, zenékről, hírekről... Végre hazaértünk, nem laktam messze a várotól, talán 10 perc kocsival. A kocsibejárónál barátságosan integettünk a szomszédomnak aki a hugom öngyilkosmerényletét támogatja. Kinyílt a kapu végre, ez mindig egy örökkévalóságnak tűnt amikor már láttam a házamat és csak pár méterre volt tőlem a kedvenc fotelem, felhajtottam a garázsba. Rebeka azonnal beszaladt, énmeg bevittem a cuccait. Mire beértem már ott várt egy tálcán sütivel és két pohár üdítővel.

-Gyere folytassuk! -intett a fejével a teraszomon lévő hintaágyamra. 

Hirtelen annyira felment bennem a pumpa, hogy felpattantam az ágyról és kiszaladtam Katáék után. Egy-két embert fel is borítottunk a rohangálásban, és Bill is alig bírt utolérni minket, de azért ott loholt mögöttünk. 

-hahóóó várjatok már meg! most hova futtok? De hahóóó, állj már meg! - Hallottam Bill hangját a háttérből és azon a kétségbeesett hanglejtésen nagyon kellett volna nevetnem. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy Kata hirtelen megállt, én nem tudtam olyan hirtelen megállni ezért kicsit belé mentem. Mind a ketten ledöbbenve álltunk a kitárt bejárati ajtó elött... Egy darabig csak bámultam az újonnan érkezett vendégeinket, majd hátrakiabáltam.

- Bill! Kicsim, ők a meglepi vendégek? - mert az oké, hogy én nem ismerem őket, mivel a barátomat sem... De Kata is ugyanolyan meglepett arcot vágott, mint én.

-Tessék? -kérdezett vissza angyalian, majd odaért mellém és megfogta a kezem. De amikor végre neki is leesett, hogy nem azért álltunk itt meg, hogy őt megvárjuk, engedett a szorításon. Najó, itt már végképp semmit sem értek... mért van mindenki meglepődve rajtuk?

- Hát ti mit kerestek itt? Nem akarok udvariatlannak tűnni, de ha azért jöttetek, akkor azt már anno megbeszéltük. - Mordult rájuk Bill, ahoz képest elég udvariatlanul. Közben pont a konyhába igyekezett Tom is és meglátta az ajtóban gyülekező kis bandát.

-Héj tesó ne legyél velük ilyen udvariatlan! Régi cimborákkal és bajtársakkal nem szabad így viselkedni! - majd odafordult a vendégeinkhez:

-Georg! Gustav! gyertek be, szerintem maradt még itt elég innivaló, ahoz hogy igyunk egyet -kacsintott rájuk Tom, majd beinvitálta őket a nappaliban üresen álló kanapéra. Miután mindenki elhelyezkedett, az összes szempár a kanapé közepén ülő két barnahajú férfira terelődött. Egyre feszültebb lett a légkör, mivel a vendégeink teljesen nyugodtan megvárták az innivalójukat és lassan elkezdték ízlelgetni, mindezt halálos csend nyugtázta. 

- Miért kerestetek fel minket? -váltott Bill egy icipicit barátságosabb hangnemre, mint az előző volt. 

-Nos Bill tulajdonképpen békét kötni jöttünk és egy ajánlatot tenni... -Kezdte Georg de a mondandóját félbeszakította az ajtócsengő. Újabb vendégekre számíthattunk, ami egy háziblulinál nem furcsa de a meghívók este 9re szóltak és a meghívottak mind el is jöttek, úgy tudom. Tehát valószínüleg megintcsak nem partyéhes embereket várhatunk... Bill megkért, hogy nyissak ajtót, amikor kinyitottam egy hatalmas vaku világított a szemembe és mintha egy mikrofont látnék magamhoz elég közel, és egy csaj vinnyogott nekem valamit, hogy válaszoljak...

Nos, emberek! Már régen üzentem itt nektek, gondoltam hagyom had élvezzétek csak a storyt. De most viszont bejelenteni valóm van... Ezzel lezárult az első évad. Egy-két évadzáró komit szívesen vennék tőletek. Pár napon belül elkezdem a másodikat is. Addig is sok sikert a sulikezdéshez :)

És hogy mért bomlott fel a Tokio Hotel? Mért ilyen ellenséges Bill, a banda többi tagjával? És mit keresnek ott a riporterek...

-mi történt? mért rángattál el így? -értetlenül állt elöttem

Nem válaszoltam neki, ledöntöttem az ágyra és elkezdtem kicsatolni a nadrágját. 

-jaaa értem - mondta egy önelégült vigyorral - de kicsim, most kicsit sokan vannak nálunk ahoz, hogy eltünjön a két házigazda - a hangja teljesen elvékonyodott, mert már kezelésbe vettem a számmal a kis pajtást. Egy darabig hagyta magát, majd felemelte a fejem és magárahúzott. Átfordított és így ő volt felül, először csak nézett majd megcsókolt. Egyre tüzesebben, egyre hevesebb csókolt a végén már annyira harapta a szám, hogy fájt. Egyszer visszaharaptam neki, és utána már abbahagyta a harapdálást. Közben szinte észre sem vettem, hogy levetkőztetett és elindult lefelé. Először a nyakamat harapdálta és szívogatta, egyszer olyan erősen szívta, hogy biztos voltam benne, hogy megmarad. Aztán lejjebb csúszott és melleimet kényeztette. Majd hirtelen lerántotta a bugyimat és behatolt. Olyan jó volt amilyen hirtelen jött, felsikítottam egyet mert szétáradt bennem a melegség amikor éreztem magamban a péniszét. Lassan húzta kifelé és gyors erős mozdulatokkal dugta be, akárhányszor benyomta tövig, én egyre közelebb éreztem magam a menyországhoz. Istenien mozgatta, már éreztem, hogy nekem nem kell sok az orgazmusig. Gyorsabban és gyorsabban csinálta, aztán mind a ketten egyszrre mentünk el. Ledőlt mellém és szuszogott, én csak néztem őt. Olyan édes volt ahogy félug letolt nadrággal, kinyújtott felsővel feküdt mellettem kiterülve és szuszogott. Hirtelen erőt vettem magamon és felpattantam.

- Na gyere Bill, mostmár a vendégekkel is foglalkozni  kell! -rángattam a kezét, de ős csak elmosolyogta magát

-te mondod? nem is tudom ki támadott le kit... -célozgatott

Valaki hirtelen kivágta a szobaajtót és hangosan röhögött, h "láttunk titeket"!

-de gyere már! itt nem lehet semmi bajod, négy méter mély a víz - mondta bíztatóan Bill

-hááát nemtudom - kezdtem meginogni

-na gyere ugorj! -bíztatott

Én már eldöntöttem magamban, hogy nem ugrok és tartani is akartam magam hozzá. Amikor hártafordultam, hatalmasat sikítottam mert közvetlen elöttem állt egy fekete sapkás srác. Felkapott és fentről bedobott Bill mellé a medencébe, mikoözben estem végig sikítottam, annyira hogy még levegőt sem vettem mielött a vízbe értem volna, és lenyeltem egy csomó vizet. Amikor feljöttem fulldokoltam és kapkodtam a levegőt aztán amikor megnyugodtam a fejem fölött Kata és Tom röhögéstől vöröslő fejét láttam magam mellett pedig Billét.

-haha nem vicces! Kata most te jössz! -mondtam neki -aztán meg mi lökjük be a fiukat

-álmodj édesem engem nem fog belökni mert nem engedem - mondta Kata magabiztosan

-ne reméld - mondta Tom és futott, hogy elkapja Katát. Kata is elkezdett futni és egy kissebb hajsza után sikerült elkapnia Katát és csobbant egy hatalmasat mellettem. Ruhástól meg mindenestől.

-Tom baszki nem vagy normális! -visítozott Kata Bill még erőteljesebben röhögött, valami röhögőgörcs szerűséget kapott. Katával összenéztünk és szinte egyszerre nyomtuk le a víz alá. Amikor feljött már nem nevetett sőt, bosszúsan nézett. Nem szólt semmit csak kisétált a medencéből, felkapta a törölközőjét és bement a házba. Katával összenéztük mert nem értettük. 

-most megsértődött? -kérdezte Kata

- nem tudom egyenrőle te jobban ismered - mire kimondtam egy hatalmas bomba csapódott közénk, és épp hogy feleszméltünk az egyikből jött a másik... Bosszúból Bill becserkészte a testvérét és ránkugrottak. Na ezután megkezdődött egy hatalmas vízi háború, de jól szórakoztunk... Amikor mindenki elfáradt, bementünk összekészülődni az esti grill-partyhoz. Tom időközben elszólta magát, hogy Bill egy meglepi bulit csap nekem, mert kijöttem a kórházból és mert összeköltözünk végre. Tehát a buli meglepi részét Tom meghiusította, de így is örültem neki. Megpuszikáltam Billt érte. Katával közösen készülődtünk és be is foglaltuk a fürdőszobát, nem akartuk beengedni a fiukat amíg el nem készültünk. Amikor már nagyon dübörögtek az ajtón, pont el is készültünk. Szinte elállt a lélegzetük amikor megláttak minket, nem is csodálom, mert a készülődésünk végeredményeképp úgy néztünk ki mint akik egy magazinból léptek ki. Szépen lassan megjöttek a vendégek is. Elkezdtünk grillezni, azaz Bill kezdett el de nagyon nem állt jól a kezében a húscsipesz ezért inkább átvettem. Én mindig is jobban szerettem főzőcskézni a vendégeknek, mint szórakoztatni a sok hülye embert... :D Elkészült a kaja és mindenki leült enni.  Miután ettünk elkezdődött a piálás, és szinte az összes vendég valamilyen alkoholos italt hozott ajándékba. Ezt kaja után ki is bontották és hozták nekem a poharakat, meg elmagyarázták, hogy éppen mit iszok és mi a különlegessége. Volt benen egy-két elég erős pia is. Nem kellett sok, hogy homyálosan lássak... egyszer csak kiszurtam a tömebne Billt aki épp eg csajjal beszélgetett valamiről nagyon... Odamentem a karjánál fogva elrángattam, be egy szobába. Majd becsuktam a szobaajtót...

Mielött ledobott az ágyra én odanyúltam, hogy megnézzem mégis mennyire az az annyira. Hát nagyon, nagy és kemény és húúú. Kicsit el is nevettem magam, mivel hirtelen zavarba jöttem a gondolattól, hogy biztosan nagyon jó volt még a baleset elött is, ha volt valami. Rámfeküdt és elkezdte szívogatni a nyakam, de olyan szinten jól csinálta, hogy a bugyim szinte szárnyakat növesztett. És a csókjai... elolvadtam szinte. Majd valami furcsa érzés fogott el és szinte reflexből löktem le magamről. Én sem igazán tudom, hogy miért.

-mivan? mi a baj? - kérdezte kicsit ingerültebben. szegényke nagyon be volt indulva xD

- szerintem ez most kicsit olyan hülyén hangzik de most így ebben a helyzetben h ma ismertelek meg korai... 

-értem. -mondta kicsit szomorúan majd kiment a fürdőszobába fürdeni.

-Bill? -mentej utánna - nem akartalak megbántani nem veled van bajom. Mert amit a korházbn mondtam tényleg úgy van... egyszerűen csak...

-nem kell magyarázkodnod - majd kiugrott a fürdőkádból kifutott a szobából egyszál törölközőben és az erkélyről beleugrott a medencébe. Mikor ezt megláttam már komolyan aggódni kezdte miatta...

-Bill te elötte is ilyen hülye voltál? Nem ütötted be teis a fejed? -kérdeztem tényleg aggódva. 

-nem elötte nem voltam ilyen, te őrítesz meg! gyere ugorj! -mondta 1000 wattos vigyorral

- ááá tériszonyos vagyok

Egy darabig csak néztük egymást a csajjal. Aztán Bill is megtalált minket.

-jajj dejó, hogy megvagy úgy elrohantál, hogy alig kaptam észbe - majd észre vette, hogy nem figyelek rá mert csak a csajt nézem és ő engem. - ja amúgy bemutatom Clara-t ő a házvezetőnőm, nélküle már éhen, szomjan haltam volna. - nevetett egyet, én kifujtam a levegőt és kezet nyújtottam Claranak. 

- Szia Clara én Lili vagyok és azt hiszem mától itt fogok lakni - mosolyogtam rá barátságosan, hogy javítsak az első benyomásán rólam.

-Szia, mint már Bill mondta én Clara vagyok, ha bármiben segítségre van szükséged nyugodtan szólj. Szívesen segítek, nagy ez a ház, biztosan eltart egy darabig amíg megismered, de a segítségemmel talán könnyebb lesz. -mondta Clara is egy hasonlóan barátságos mosollyal.

-köszönöm Clara

-Lili húzz bikinit és menjünk jakuzzizni, ki kell pihenned magad estig. - mondta Bill

-mi lesz este? - kérdeztem vissza hirtelen

-titok, menj öltözni! - kacsintott egyet és megnyalta a számat

-fujj Bill - törölgettem a szám, ő meg odafordult Clarahoz

-Clara, kap néhány nap szabadságot, elég lesz ha pénteken visszajön. Lilinek inkább én mutatnám meg a házat és kicsit szeretnénk kettesben maradni pár napig. -mondta Bill

-és holnap ne jöjjek segíteni takarítani? - kérdezte Clara megdöbbenten

-nem kell köszönöm már felfogatam egy takarítószolgálatot -Bill, majd felém futott elkapta a karom, magával rántott és együtt futottunk fel a lépcsőn. Persze én visítoztam mert féltem, hogy amilyen kétballábas vagyok elesek. 

- Neeeee Bíííííííííll! Bííííll! Állj már meeeeg! Engedj eeel, bolond vagy! -aztán megálltunk egy szoba elött -ahoz képest, hogy egy órája még menni sem engedtél egyedül, mostmár a testi épségemet veszélyezteted - nevettem el magam egy csöppet

-jó drágám, de annyira örülök neki, hogy végre minden rendben van és semmi miatt sem kell aggódnunk - mondta mélyen a szemembe nézve

-mért eddig mi miatt kellett aggódnunk? - majd megcsókolt hirtelen. Felkapott kinyitotta az ajtót és bevitt. Éreztem, hogy egyre jobban beindul, aztán ledobott az ágyra...

-te mit csinálsz idióta?- ordított fel Kata miután ellökte magától a srácot

-cicám ne csináld ezt! Megint nem vetted be a gyógyszered? -mondta a srác a Katának - Gyere szépen megyünk haza. A Kata elkezdett vele üvöltözni, hogy mit képzel és mindenki őket nézte. Bill és én csak álltunk és nem tértünk magunkhoz. A srác odafordult a bámészkodókhoz és megszólalt:

-Tudják egy születési rendellenesség miatt, van olyan amikor elfelejt az életéből egy egész részletet és így viselkedik. Ne ilyedjenek meg hazaviszem. -mondta a srác teljesen nyugodtan, Kata pedig a leggyorsabb tempóját felvéve kiviharzott a korházból. Mi pedig elindultunk utána.

-köszi Bill, hogy agódsz értem de tudok egyedül menni, elég ha a cuccaimat hozod.

-biztos? - kérdezett vissza de a karomat nem engedte el, úgy fogott mint egy 80 évest.

-igen köszi imádlak.

Kiértünk a korházból és a Kata ott üvöltözött Tommal, az meg röhögött. Majd valaki nam futásban majdnem felborított. Ugyanaz volt aki lesmárolta Katát. Odarohant a Katához és feltünően nyomulni kezdett rá.

- Hé haver állj le! Köszi, hogy megtetted ezt nekem, de most kopj le! -förmedt rá Tom

-kussolj köcsög! mit pattogsz? -pofázott vissza a srác -azt csinálok amit akarok, ez a gyönyörű teremtés nem érdemel meg téged!

Erre Tomnak annyira elborult az agya, hogy az utca közepén megtalpalta és rugdosta a földön. Kata és Bill éppenhogy le tudták állítani. Bill bepakolta a cuccaimat a BMW cabriojába, majd besegített engem is a kocsiba. Persze ez is ment volna egyedül. A kocsiban csak némán ültönk egymás mellett, nem igazán tudtam neki mit mondani. Megérkeztünk egy nagyon nagy vörösre festett házhoz, az oldalán volt egy nagy terasz két asztallal és székekkel, az asztalokhoz vol egy-egy nagy napernyő. A terasz le volt csempézve, nem csoda, hogy ezen akadt meg először a szemem, mivel imádom a hatalmas teraszokat. Elindultam az ajtó felé és bill utánam kiabált.

-nem hiányzik valami? - majd odadobott egy kulcsot - mától tiéd is a ház.

-hű Bill eléggé belehúztál, vagy lehet, hogy csak nekem új ez az egész.

-nem tetszik? haza szeretnél menni? szólj csak és hazaviszlek, nem muszály itt maradnod, a kulcs nálad marad és ha úgy gondolod akkor jössz. - mondta kedvesen

-persze értem, és igazából maradni szeretnék-mosolyogtam rá

Nyomtam neki egy puszit és vígan szaladtam be a lakásba. Gyors körberohangáltam pár szobát, majd a konyhába mentem, ahol egy nő állt velem szemben. Eléggé megleptük egymást.

-szóval akkor mi együtt vagyunk? - kérdeztem értetlenül Billtől, mikor visszajött a szobába. 

- igen- mondta unottan mert már 5ször 5féle képpen megkérdeztem ugyanezt, mire megértettem

-szóóóóval akkor az durva. soha nem gondoltam volna, hogy egyszer egy korházban ébredek és Bill Kaulitz barátnője leszek... Bár egyszer álmodoztam valami hasonlóról.- vigyorotam rá -hozol nekem egy kávét? És kiviszel erről a szar helyről? - néztem rá anygalian, bár legszívesebben letámadtam volna ott helyben. Csak furcsa volt... nagyon furcsa volt tényíleg úgy felébredni, hogy van valakim, akit szeretek, mert érzem, hogy szeretem, viszont nem tudok róla semmit, nem is ismerem. Annyit tudok róla amit annak idején a média közvetített róla... Miközben elment a kávémért meg elment a recepcióra ezen gondolkodtam. És meg mondom őszintén, hogy volt bennem egy kis félelem érzet. Féltem ettől az egésztől... azelött sem volt túl sok barátom és most van egy volt rocksztár akit nem is ismerek. Mit csináljak vele? Lefeküdtünk már? Hogyan szólitsam, cicám, macim, drágám? Eddig hogy szólítottam? Ezeket a dolgokat nem akartam tőle megkérdezni, mert más embernek, ahogy neki is természetes volt. Csak én elfelejtettem és csak reménykedni tudok benne, hogy minden visszajön. 

Eközben Tom, kiment a korház elé elszívni egy cigit. Mérgelődött magában amiért a barátnője segítség helyett inkább kiröhögte. Pont arrafelé sétált egy elég érdekes kinézetű srác és Tomnak valami nagyon csúnya dolog jutott az eszébe... bosszúálló típus.

-Tessék drágám itt a kávéd, idd meg addig én összepakolom a cuccaidat és hazaviszlek. - Mondta Bill mint egy anyuka

-ööö oké köszi - megeresztettem felé egy mosolyt. - Bill?

-igen?

-együtt lakunk? - kérdeztem félve

-mától már igen. - mosolygott rám

-jaaa értem. szóval akkor eddig nem... és akkor most hirtelen hozzád költözök? És anyu tudja? Anyunak bemutattalak már? 

- hát te még nem, de én már bemutattam magam amíg te a korházban voltál, nagyon aranyos anyukád van. Elhoztam egy-két holmidat, és segített összepakolni nekem, meg eljött a házamba és segített berendezni a közös szobánkat. Elmondta az otthoni kis 'hülyeségeidet', hogy őt idézzem. Reggel állítólag nem lehet hozzád szólni mert idegbetegen kelsz... ez igaz? -kérzedte vigyorogva és rámnézett

-hát igaz- nevettem zavaromban

-meg ilyen kis apróságok -mesélt tovább- Úgy vettem észre anyukádon, hogy szimpatikus vagyok neki. Elég sokat beszélgettünk... rólad is. 

-igen? miket? - kérdeztem kíváncsian

-nem mondom el bibibi -ökörködött - na öltözz fel hagytam kint neked ruhát és induljunk. Nem szoktam bevallani de még a korház szagától is rosszúl vagyok.

-jó felöltzök de akkor menj ki -mondtam neki komolyan

-tessék? -kérdezett és én megismételtem amit mondtam, majd mondott valamit franciául, meghajolt az ajtó elött és kiment mint egy úriember. Felöltöztem és utána mentem, Kata már kint várt minket.

-Tom?-kérdeztem Katát

-nemtudom, eltünt. Lehet a kocsiban van menjünk - mondta Kata

A semmiből hirtelen ott termett egy igénytelen kinézetű srác. Hosszú ápolatlan rasztatincsekben lógott a haja, egy piros-sárga-zöld színű sapka volt a fején, kissé elsötétedett farmer a kosztól, és valami eszméletlen szájszag, amihez vörös szemek párosultak. Valószínüleg be volt szívva. Megcsókolta Katát...

Kata már a folyósón annyira be volt indulva, hogy amikor be értek a wc-be, teljes erejéből nekinyomta Tomot ez egyik fülke ajtajának. Vadul csókolták egymást, Tomot nagyon felizgatta, hogy ez a vadság és Kata ezt nagyon hamar meg is érezte. Most Tom átvette az irányítást, gondolta mivel ő a pasi ezért gyorsabban le tudja zavarni. De Kata nem engedte magát és miután letolta a Tom nadrágját rálökte a wcre. Reggel mintha tudta volna, hogy mi fog történni szoknyát húzott. Így simán félrehúzta a bugyiját kicsit és rült Tom farkára. Ez egy elég hosszú menetnek bizonyult, Kata egyszer nagyon gyorsan, majd nagyon lassan mozgatta a csípőjét. Isteni orgazmusuk volt. Tom befogta Kata száját, hogy ne hallja meg senki a kis titkukat. Miután végeztek Kata kiment, mintha a tükörben igazgatná magát wc-s után, de egy kopanással jelet adott Tomnak, hogy tiszta a terep. Tom gyors kiszaladt a wc-ből, de a nag sietségében felborított egy a wc-be siető nénit. Aki elkezdett neki üvöltözni és Tom alig bírta visszafolytani a nevetést, mivel az egész helyzet nagyon komikus volt.

-te gonosz megátalkodott kis huligán, leskelődsz a lányok után és még az öregeknek sem adod meg a tiszteletet? hány éves vagy fiam? -kiabált a néni

-23 hölgyem - erölködött h visszatartsa a röhögést.

- fel foglak jelenteni te kis piszok... -és a néni csak mondta mint aki már el is felejtette, hogy hova sietett. Eközben Kata is kijött a wc-ből és hangos röhögésben tört ki, majd elfordult a másik irányban mintha azt sem tudná, hogy van barátja. Leült egy padra és onnan nézte, ahogy a barátja egy fl kórház elött ég lassan 5 perce. Az üvöltözésre Bill is kiszaladt és próbálta menteni tesvérét.

-tudja néni, Tom nagyon rosszul lett és futott a wcre, mert nem akarta egy idős nénire kidobni a taccsot. És a futásban eltévesztette a wc-ket. Gondolom a néni sem örült volna, ha koszos lenne a szép kis kombinéje. - mondta Bill fölényesen, de már ő is röhögött, Kata meg szinte fulladozott a padon az iménti dumától... De a néninek mintha semmit sem mondtak volna.

-na itt a másik huligán. Mindjárt jön értetek a rendőrség...

-na ezt elsős koromban hallotta utoljára - mondta Bill

-titeket mintha az ördög szállt volna meg ti kis tiszteletlen pimaszok... - a néni még mindig.

-ezt meg ötödikben -mondta Bill -  gyere Tom. -majd elrángatta testvérét, mert látta h ez a vita soha véget nem érő lenne...

-... jó mondjuk erre nem is emlékezhetsz mert ezt még nem meséltem - magyarázta Kata a négy nappal korábban történt eseményeket, egészen részletesen...

-ez eddig tök jó. - mondtam megtörve - de még mindig nem mondtad el, hogy mi van köztem és Bill között. Már az egész elmúlt egy évemet hallottam, azt is hogy mennyire részeg voltam a 19. szülinapomon, meg mindent... de a Bill épp rákezdett volna, hogy elmondja csak ugye ti ránk törtetek és kizavartad ezt a szerencsétlent. És csak annyit mondott el, hogy a főnököm. De ha a főnököm akkor mért szeretem? Azért mert amikor felébredtem, őt láttam meg először? Vagy már teljesen nem értek semmit... -ahogy elhadartam berobbant az ajtó. Két hallgatózó ember esett be rajta, gondolom véletlen. Kitalálhatjátok kik voltak azok. Bill rögtön felpattant, Tom még vergődött egy darabig abban az oriási nadrágban.

 -khm - köszörülte meg a torkát Bill - Kata! azt hiszem segítened kéne Tomnak felállni. Én beszélni szeretnék... -de Tom közbe vágott 

-bazdmeg Bill megint kezded az égetést?  Különben sem a kilincsre kell feküdni te hülye! soha nem hallgatóztál még? -hallottunk egy ideges hangot a padló felöl. Mi ketten az ágyon elkezdtünk visítva röhögni, billnek meg vörösödött a feje ezért terelte a témát.

-Azthiszem iszok egy kv-t. A hölgyek kénrek kávét? - kérdezte rákuraság

És csak röhögtünk és Billnek egyre vösöebb a feje... és röhögünk, és röhögünk... 

- éhénn kéhérek egyehet - mondtam még mindig fulladozva

- éhén ihs - Kata hasonlóképp

-na énis megvagyok - Tom nagy vigyorral a száján, hogy sikerült nagy nadrágban felkelni a csúszós padlóról. De amikor meglátta, hogy rajtuk röhögünk lankadt a vigyor... Gyors kimenekültek a szobából és mi iis megnyugodtunk. Aztán megint megkérdeztem Katától amit az elöbb... gondoltam amíg megfordulnak, gyors el tud sütni egy-két infót nekem. De Bill megérzés szerűen megint berontott a szobába amikor Kata elkezdett mesélni. Majd odaadta neki a kv-t és kihesegette. Bill leült a már megszokott helyére, de nem mondott semmit. Egy darabig csak néztük egymást, majd halkan megszólalt:

-szeretlek. - miközben kimondta, olyan mély volt a tekintete és olyan őszinte, hogy még a döglött lóval is elhitette volna. 

Eközben a follósón:

-Hallod Tom - mondta Kata egy sunyi tekintettel 

-igen drága?

- Az elöbb elmentem pisilni, és itt olyan tudod... nagyon szép és tágas wc-k vannak. Nincs kedved megnézni? 

4 nappal korábban...

Berontottunk az ajtón és egymást ölelve csókolóztunk majd ráugrottam. Akkor tudtam, hogy nekem sosem lesz elég belőle. Egyszerűen minden percben őt kívántam... amikor ettem, amikor olvastam, amikor fürödtem, amikor tv-ztem... mindig. Minden pillatban azt vártam, hogy lássam, hogy érintsem és ő engem. Most is egy ilyen pillanat volt és élveztem. Minden porcikámmal rá figyeltem, minden amit csináltam neki szólt, sosem akarom elsietni az ilyen együttléteket. Hiszen a szép gondolatok mellé is beférkőznek a rosszak. És mivan ha egyszer megcsal, vagy már nem fog szeretni és nem lesz többé. Véget ér a mesém és lehet, hogy az életem is. Vagy mivan ha rájön valaki,hogy milyen jó vele és elveszik tőlem...

-szeretlek Tom! -mondtam neki

Ettől még jobban beindult és ledobott az ágyra széttépte a gombos felsőmet, csak úgy pattogtak a gombok szanaszét. De egyikünket sem érdekelte, mind a ketten el voltunk mélyedve egymás illatában. Elkezdte csókolgatni a nyakam és így haladt lefelé. Tudtam mi következik, ezért átvettem az irányítást. Magam alá gyűrtem és most én csókolgattam. Hamar a lényegre tértem. Először csak puszilgattam a szerszámát is majd tövig bekaptam és szoptam. Nagyon szereti amikor ezt csinálom. Majd ráültem a farkára és mozgatni kezdtem a csípőm. fel-le... jobbra-balra... fel-le... és így folytattam. Amikor mind a ketten átéltük az orgazmus gyönyöreit, ledőltem mellé és odabújtam hozzá. Majd elnyomott minket az álom. 

-Jóestét! Nem kell műteni, én most nem tőle jöttem, ha esetleg a ruhám keltett önökben aggodalmat. Nem az én betegem, csupán egy másik orvosnak közvetítettem mert el kellett rohannia egy sürgős esethez. Nincs semi komoly baja, most még alszik. Kissebb agyrázkódást szenvedett, de előfordulhat, hogy károsodott a memoriája. Ennél többet én sem tudok, holnap ha felébred minden kiderül. 

- Doktor úr lehetséges, hogy kapjon egy külön két ágyas szobát és itt maradjak vele éjszakára?

-Igen uram, itt maradhat - mondta az orvos miután nehezebb lett a zsebe.

-Ti menjetek haza és ünnepeljétek meg ezt az örömhírt, én itt maradok a Lilivel. -mosolgyott kedvesen Bill a Katáékra

Nem kellett őket győzködni, elindultak kifelé a korházból. Ahogy iértek a küszöbre, Tom felkapta Katát és bevágta hosszában a kocsi hátró ülésére. Kata észrevette, hogy Tomnak már áll a farka, ki akarta gombolni a nadrágját, hogy kényeztesse, de Tom visszadöntötte az ülésre hátrafogta a kezeit és megcsókolta. Hozzáteszem még mindig a korház elött voltak a kocsiból félig kilógva. Tom letépte Katáról a szoknyát és kicsit nyalogatta a csiklóját, Kata kéjesen nyögött. Nagyon bejött neki ez a vadság. Tom kigombolta a nadrágját és behatolt. Ütemesen mozgatta a csípőjét, nem kellett nekik sok, hogy elmenjenek mert annyira be voltak indulva. Kata nagyokat sikított, mire kijött a korház biztonsági őre. Tom gyors felkapta a nadrágját és bepattant a vezetőüléshez majd elhajtott amilyen gyorsan csak tudott. Kata is felöltötzött útközben és elöre mászott Tom mellé. Nem volt elég neki ennyi, elkezdte Tom farkát markolászni a nadrágján keresztül. Tom nadrágja nem volt teljesen begobolva, ahogy ezt észrevette Kata rögtön előkapta a méretes szerszámot. Rácuppant mint éhező kisgyerek a fagyira, és csak szopta egyre erősebben.

- Kicsim ne - mondta Tom allig hallható magas hangon.

De Kata meg sem hallotta ezt és foltatta tovább. Tom elment és rántott egy kicsit a kormányon véletlen. Kata felsikoltott, mert nem akart ezzel közlekedési balesetet okozni, de amikor látták, hogy semmi baj, mind a ketten hangos röhögésben törtek ki. 

-azért ez kurvajó volt - mondta Kata 

- azvolt drágám, ahogy te is - mondta Tom sóhalytozva

Most mind a ketten megkapták, talán elég lesz nekik hazáig...

Eközben már virradt és én felébredtem. Oldalra néztem és egy széken alvó, hosszúkás arcú, feketehajú 25 körüli srácot láttam. Nem tudtam kiaz, de nagyon ismerős volt. Kimásztam az ágyból, mert  azt sem tudtam, hogy mért vagyok kórházban. Gondoltam kimegyek és megkérdezek egy ápolónőt. A második lépésnél erős fájdalom nyilalt a fejembe, és kicsit hangosabban felszisszentem amitől a srác felébredt. 

-Drágám feküdj vissza légyszíves, pihenned kell - majd megfodott és visszavezetett az ágyamhoz. Nem tutam ki ő de bíztam benne. Nem is mondtam semmit, hátha majd ő. De ő sem mondott semmit csak visszaült mellém a székre és nézett rám.

- Most mivan mit nézel? Gondolom te a férjem vagy én meg karambolóztam és elvesztettem az eszméletemet. És a gyerekek? Gondolom az anyós vigyáz rájuk... az olyan filmbe illő lenne. Szóval mi történt? -kérdeztem

A srácnak kiekerekedtek a szemei, de nem mondott semmit.

- Najó csak vicc volt. - mondta kicsit elszégyelve magam. Igazából nem tudom ki vagy... de úgyérzem szeretlek. -mondtam neki, mire mégjobban elkerekdetek a szemei.

-Én Bill Kaulitz vagyok a főnököd... - és itt félbeszakítottam.

-Az a Bill? akkor azért voltál olyan ismerős... A főnököm? Uhh akkor asszem nem stimmel amit mondtam... lehet h csak a gyógyszerek miatt beszélek össze vissza. -mondtam teljesen vörös fejjel. Mivel rájöttem, hogy valószínüleg egy munkahelyi baleset ért. De így még több kérdés fogalmazódott meg bennem... mit dolgozok ha egy volt rocksztár a főnököm. És mért érzem magam tényleg szerelmesnek? és mi történt velem?

-megnézem hogy mit csináltatok az unokaöcsémmel. - mondta Kata idegesen

-Tessék? -nézett hirtelen mindenki a Katára

- Nemrégen futottunk össze az egyik boltban és kiderült, hogy ő is kiköltözött németországba. -magyarázta Kata

- de ez egy köcsög - mondta Bill

-te vagy a köcsög bazdmeg! Te játszol kettős játékot, egyszer a Lilit egyszer pedig a Gábit szédíted! - üvöltött rá a Kata

- pedig csak én kellek neki - mondta Gábi

- te nem kellesz senkinek büdös lotyó! A tesómat is agyoncsaltad! - mondta Tom, mire kimondta én oda értem Gábihoz és még egyet lekevertem neki. Gondoltam hamár mindenki veszekedik, akkor én verekedek, és különben is be voltam csiccsentve. De közben odértek a biztonságiak és kérdezés nélkül kirakták a szűrünket. Így a discó hátsó bejáratánál állt mindenki és megleődve néztük egymást.

- Ja amúgy a Kata és én mától jegyesek vagyunk!- Mondta Tom vigyorogva.

Bill pedig odalépett hozzám és megcsókolt. 

- Te büdös kurva! - üvölte szaladt nekem Gábi. Ahogy rám ugrott elestem és beütöttem a fejem egy vaskukába. Azonnal az eszméletemet vesztettem. Bill lerántotta Rólam Gábit, hogy megnézze nincs-e bajom, de amikor nem keltem fel hívta a mentőket. Bevittek a kórházba, és Bill beszállt velem a mentőkocsiba.

Kata és Tom most nem is igazán volt egymással elfoglalva, ők is kocsiba ültek és jöttek a kórházba. Szegények, pont ezen a 'szép' napon kellett ennek a sok szarnak megtörténnie. Egy biztos... feledhetetlen nap lett számukra. Mindenki kint várt a korház folyósolyán. Majd egy orvos jött ki a műtőszobából, zöld, helyenként véres köpenyben, műtős sapkában és bemosakodva. Mindenkit kirázott a hiodeg amikor meglátták, hiszen akkor még nem tudták, hogy mi bajom van.

- Dr. Úr meg kellett műteni? - kérdezte Bill aggodalmasan.

- Gábi te miről beszélsz? -kérdezte Bill teljes meglepedtséggel, feleszmélve a pofonból.

Erre énis lekevertem neki egy kurvanagyot. Jólesett mert, ahogy megláttam Gábit felment bennem a pumpa és valakin ki kellett tölteni...

-Lili állj már le! hazudik. - mondta Bill
-most akkor mi van? - kérdeztem

-az van te nagyseggű ribanc, hogy Bill megint az én pasim. Azaz még mindig, te csak egy kaland voltál neki. És ezt ma délután be is bizonyította nekem azon az oriás franciaágyon,  méghozzá elég meggyő7zően...

-Mivan Gábi miről beszélsz? - nézett Bill - Lili csak hazudik, mert nem bírja elfogadni, hogy vége van. Nem volt köztünk semmi, mert én téged szeretlek.

Lassan kezdtem felfogni a dolgokat és felpofoztam Gábit, mire ő vissza ütött és elkezdtük egymás haját tépni. Már szinte az egész disco minket nézett, és valaki teljes erőböl leszedett Gáboról és csakúgy ehajított. Elöször azt hittem, hogy ideértek a kidobók, de nem. Christopher volt az. 

-Gábi édesem jól vagy? - kérdezte Chris

-Chris???- kérdeztem miután feleszméltem az esésből

- Szállj már le rólam te kibaszott köcsög!- rinyált Gábi - már megmondtam, hogy vége és Billt szeretem. Különben is, követtél?

-nem hanem az unokatesómmal jöttem bulizni - mondta Chris Gábiak - de nekem soha nem mondtál ilyet - tette hozzá keserű hangon. Majd Billre aztán rám nézett, nagyon csúnyán nézett, mint akit meg tudna ölni. - ez mind miattad van te büdös kurva! Ha te nem vagy, akkor minden megy szépen tovább. Tudom, hogy csak infokat akartál tőlem megtudni te kis ribanc. -üvöltött nekem idegesen Chris majd elindult felém, mint aki le akar ütni. De Bill elém állt és akkorát bevert neki, hogy megtántorodott. 

- ha még egyszer hozzá mersz érni a barátnőmhöz, meg foglak ölni, értetted? - üvöltözött neki Bill majd behúzott neki mégegyet.

Aztán Tom ugrott hirtelen Bill elé és lefogta.
-jól vagy Bill? Mibajod van, részeg vagy?

Kata odarohant a Chrishez, hogy megnézze a felszakadt száját...

-Kata te mit csinálsz? - kérdeztem meglepődve

-Kata gyere! -majd Tom megragadta Katát a karjánál és a Koronita VIP termébe vitte amit kibérelt egész estére. Ott leültek és italozgattak... egyszercsak Tom letérdelt Kata elé. 

-Kata! Elfogadod a 24 karátos gyémántgyűrűt? -Vitt bele Tom egy kis viccet, hogy ne legyen olyan csöpögős az egész.

-Ez most az amire gondolok? - kérdezte Kata meglepődve.

-Igen szerelemem.

-Elfogadom. - mondta majd Tom felhúzta a gyűrűt az újjára megcsókolta Katát, és rendelt egy üveg pezsgőt.

- akkor ezt most meg kell ünnepelni, miután kettesben megittuk a pezsit kimegyünk és letáncolunk mindenkit a parkettról.

-oooo mintha olyan jól táncolnál édes... - nevetett Kata.

-Bill berohant a táncparkett közepére, és továbbment. Nem látott sehol, megpróbált lenyugodni és jobban körülnézni. Aztán megtalált, amint épp egy sráccal csókolózok. Odajött és kihámozott a srác karjai közül. 

-Lili te mit csinálsz? -kérdezte

-jól érzem magam és neked semmi közöd hozzá, blee - és kinyujtottam rá a nyelvem.

-de igenis van, mert szeretlek és mert együtt fogjuk leélni az éltünket, és összeházasodunk és szeretlek Lili kérlek ne csináld ezt... - könyörgött

- te menj csak a kis Gábihoz,  úgyis 'érzel még iránta valamit', nekem meg itt az új barátom - még nem fejeztem be a mondandómat de megcsókolt. éreztem, hogy valaki mintha lehúzta volna rólam, majd csattant egy nagy pofon. Gábi volt az.

-Bill, Drágám, nem ma beszéltük meg, hogy minden úgy lesz ahogy eddig volt?

-Gábi nem tagadom még mindig érzek iréntad valamit... - hallottam Bill hangját.

-de Bill! még nincs késő! még újrakezdhetjük. én nagyon szeretlek téged, és úgy volt hogy hamarosan összeházasodunk. mi lett a terveinkkel? mi lett az álmainkkal? nézd neked most ott volt a Lili pár hétig és egyenlítettünk. a Christopherrel már nagyon rég óta nem is tartjuk a kapcsolatot, én csak téged szeretlek. Bill kérlek...

meg sem vártam Bill válaszát, hullaábrázattal beléptem a konyhába. Mind a ketten kikerekedett szemekkel néztek rám. Jó, ennek örülök. Legalább nem én vagyok itt az egyetlen meglepett ember... Pár percig mindenki csönben volt és hol erre az emberre hol arra az emberre nézett. Majd Bill arca csalódóttá változott, Gábié dühöt tükrözött. Én pedig sarkon fordultam és kisétáltam a lakásból. Tudtam, hogy úgyem tudnék nekik mit mondani, ezt egymással kell elrendezniük. Azért bízok Billben, bízok abban amit mondott. Hogy szeret...

Beültem a kocsiba hazamentem, összepakoltam a smink cuccaimat meg pár ruhát és bevágtam a kocsiba. Pakolás közben benyomtam pár üveg Martinit, hogy jobb kedvem legyen és ne kelljen Katának elmesélnem, hogy mért vagyok szinte átlátszó. Tudtam, hogy otthon egedül úgysem lennék jó passzban, így inkább átmentem a cuccokkal Katához készülődni.

Bill telefonja csörgött. Tom volt az.

- csövi! figyu segítened kell ma! Kata és Lili ma a Koronitába mennek és van egy tervem... De segítened kell, szóval valahogy majd lefoglalod, eviszed egy wc-be vagy bánom is én de foglald le. 

-szerintem nem olyan jó ötlet, hívj fel mást  most mert nem hiszem h látni akar negem most a Lili. Bocsi de most nem tudok segíteni.

-Mért mi történt? én azt hittem h együtt vagytok és minden happy.

-Hát nem igazán. - és Bill elmesélte a testvérének a délután történteket.

- Szia Kata! Kicsit elöbb jöttem mert izé... Na mindegy engedj be. - visítoztam a kaputelefonba kicsit spiccesen.

Rábeszéltem Katát, hogy már nála készülődés közben kezdjünk el inni. Bár nem igazán kellett eröltetni. Így hamar elment az idő és hívtunk egy taxit. Elnéztünk Stradustba, kicsit coctailozgattunk, majd átmentünk Koronitába. Hatalmas buli volt, mindenki tombolt és csomó jó pasi volt.  Nem vártunk sokat hamar belevetettük magunkat a tömegbe és jöttek mentek a pasik, akikkel táncoltunk. Végülis nem cisnáltunk semmi rosszat, hivatalosan mind a ketten szinglik voltunk. Legalábbis a délután miatt énis annak tekintettem magam. Egyszercsak azt vettem észre, hogy egy srác már elég rég óta ott van körülöttem. Majd megkérdezte, hogy nincs-e kedvem vele meginni valamit a pultnál. Odafordultam Ktához, hogy megkérdezzem nembaj-e ha itthagyom. De észrevettem, hogy már Tommal táncol. Eléggé meglepődtem, a semmiből előtűnik egy Tom. Gondoltam akkor biztos nem baj... A srác nagyon jól nézett ki. meghívott egy Sex on the Beach-re és elkezdtünk beszélgetni.

Már éjjel fél 12 volt, de Bill nem tudott aludni. Csak forgolódott, mivel tudta, hogy Tom mást kért meg arra, hogy lefoglaljon engem. És mivan ha részeg vagyok, és bosszút akarok állni Billen a délután miatt? Vagy mivan ha Tom valamelyik kétes haverját kérte meg, hogy 'elvigyen'? Mivan ha bajom esik? ilyen és ezekhez hasonló gonolatok cikáztak a fejében. Egyszercsak megunta és azzal a lendülettel ahogy kipattant az ágyból, felöltözött és kocsiba ült. 

-jó akkor süss nekem palacsintát - mondta Bill. najó megint ökörködik... látom nem sokra fogok vele jutni. Elmentem fürdeni majd beültem a kocsimba, gondoltam mászkálok egy kicsit a városban.beültem egy kávézóba és felhívtam Katát.

-igen? - szólt bele egy álmos hang. 

-tudod h negyed 1 van? - kérdeztem

-kit érdekel? tegnap bulizni voltam Tommal és 6kor jöttünk haza. hol vagy most? gyere fel hozzám mert mesélnem kell.

-jójó megiszom a kávémat és megyek. - ezzel leraktuk a telefont. fizettem a pincér csajnak és elindultam Katához. 

-halihó- nyitottam be. pont fürdött, kikiabált a fürdőszobából h minjárt jön. addig én kényelembe helyeztem magam. kijött és én rögtön kérdésekkel bomzbáztam ő meg elkezdett mesélni a tegnap estéjéről.

-nemtudom az egész olyan furcsa volt. mostanában többet hívogat mint eddig és már három napja minden este elhív valahova. nem is tudom... mintha akarna valamit mondani. tegnap elött a color street-ben voltunk és elmesélte amikor a Bill ott nagyon berugott és te vitted haza. végig röhögtem az egész storyt mert nagyon jól előadta. tegnap meg majdnem összeverekedett egy részeg sráccal mert rácsapott a seggemre. na mindegy, nem tudom mi van... és mivan veled meg Billel? 

-őőő - hirtelen csak ennyit tudtam kinyögni mert még azon járt az agyam amit Kata mondott. - semmi különös. nem is igazán tudom mivan - elsütöttem egy mosolyt és jobbnak láttuk hagyni a témát.

erre kopogtatott valaki- gyere-mondta Kata és Tom benyitott. 

-Áhh sziasztok, szia Lili. te is itt vagy? ohh... izé... na mind1 nem zavarok... majd késöbb felhívlak Kata. sziasztok.

-várj! -szólt utána Kata. -este a Koronitába megyünk, nincs kedved jönni?

-nem nem hiszem, ogy megyek.-és ezzel szinte el is rohant, viszont már tervezgetett valamit. Valamit amit rég óta meg akart tenni.

ez furcsa volt... -jegyeztük meg szinte egyszerre, de nem is foglalkoztunk tovább a témával.

-te, nincs kedved ma bulizni? - kérdeztem és rögtön rávágott egy igent. - jólvan akkor hazamegyek és olyan 10 körül találkozzunk a Stardustban. ez egy coctailbar szerű hely volt. hazamentem és már előre láttam, hogy egy elég unalmas napnak nézek elébe. főleg mivel bill sem volt már nálam, lövésem sincs hova mehetett. szerintem be az ügynökségbe. gyors kitakaírottam és leültem a tv elé. semmi érdekfeszítő dolog nem volt benne. gondoltam felhívom Billt, mert amúgy is ő járt az eszemben folyton.  nem vette fel, hmm furcsa.  na mindegy úgyis van időm szóval elmegyek megnézem merre járhat.bementem az ügynökségbe, de mondta a titkárnő, hogy ott nincs. elmentem a lakására mert egyre furcsább volt az egész.az ajtó résnyire nyitva volt és ahogy bementem, beszélgetést hallottam a konyha felől. ahogy közelebb mentem, hallottam hogy egy nő és egy férfi beszélget. Bill és Gábi. "ez nem lehet igaz! ettől a büdös ribanctól már soha nem lesz nyugodásom? és külöbenis! Bill mért áll vele szóba?"

-Gábi nem tagadom még mindig érzek irántad valamit...

-ez... ez...olyan romantikus féle volt-nyögtem ki végül, re ahogy kimondtam le is esett hogy mekkora marhaságot mondtam, reménykedtem hogy nem hallotta és megrpóbáltam gyorsan korrigálni-aggódtam ma érted nagyon-najó, ezek után már jobbnak láttam hallgatni... -bill jól vagy?-kérdeztem mivel láttam, hogy még sápadtabb mint volt, és nem is figyelt rám csak nézelődött össze vissza.- jézusom.hívom a mentőket. 

gyorsan kiértek mivel sírva hisztiztem a csajnak h sisessenek a mentősök és tényleg sisettek. majd felvitték Bill az ágyába, mert látták, hogy nincs nagy baja... 

-most hagyja, had aludja ki magát, majd főzön neki valami levest, és az a lényeg, hogy minnél több folyadékot igyon!-adta ki a mentős az utasításokat de én még mindig nem voltam nyugodta és azt akartam, hogy maradjon itt Billel nehogy valami baja legyen, mert ha van valami akkor én nem nagyon tudok segíteni, de ő igen. hát természetesen nem marad, megpróbált megnyugtatni, de nem sikerült. elmentek a mentősök. én álltam Bill ágya elött és néztem ahogy békésen szuszog, ahogy néztem összezsorúlt a szívem és legszívesebben kitéptem volna, majd elkezdtem bőgni, mint akinek már minden mindegy. bementem a fürdőbe leültem a kőre és csak sírtam és sírtam. majd Tom hívott, hogy minden rendben van-e és, ha lehet akkor maradjak Billel az éjszaka. és, hogy hazavitte a kocsimat. mikor leraktuk megint kitört belőlem a sírás, egyszerűen nem bírtam azért engem is kikészített ez a nap, nem volt semmi. már olyan éjfél körül járhatott, mikor ezek történtek. 
egyszer csak benyitott valaki, de nem vettem észre. finomat átöltelt, és csitítgatott, mintha tudott volna mindent, mintha olvasna a fejemben...

-Bill...- szólaltam meg de közbeszólt

-csss, tudom... tudom...-súgta nekem majd lefkeüdtünk az ágyra és szorosan összebújtunk, én kb két perc múlva el is aludtam, de Bill még nézett egy darabig és gondolkodott.

reggel én ébredtem elöbb Bill még édesen szunyált. gondoltam meglepem és csinálok neki reggelit. kimentem és gyors összedobtam valami pirítóst, szalonnás tojást, meg salátát. szépen kiraktam egy tálcára és bevittem a szobába. leraktam az asztalra, gondoltam majd felébred ezekre a jó illatokra. hát nem jött be. befeküdtem mellé és elkezdtem az arcát bizirgálni. na erre reagált és elfordult tőlem a másik irányba. oké. akkor elkezdtem a fülét, de csak arrébb csusszant.utána másztam és elkezdtem puszilgatni, mert én meg tök beindultam rá, olyan édesen aludt. nem tudom kibnek hitt engem de odamorogta, hogy neee, és megint arrébb ment. egészen addig amíg le nem esett az ágyról. megnéztem mi baja, és láttam, hogy semmi, de legalább felébredt. én is lementem a földre és ráfeküdtem. elkezdtem csókolgatni, mire ő is visznozta végre csak... 

-hmm mi ez az illat?- és ahogy meglátta a tálca kaját rögtön leemelt magáról és odarohant. odavitte az ágyra bekapcsolta a tv-t és evett. egy darabig csak kamilláztam a földön, de aztán észbe kaptam.

-héj te mit csinálsz, megy az odaát ismétlése tök szeretem-elhajtotta a fejét, hogy lássa tőlem a tv-t

-a-a Bill rossz ajtón kopogtatsz, azt a kaját csak dísznek hoztam. megmutatom mit kapsz reggelire-hoztam egy üveg csokiöntetet.

-hmm nespuik ez a kedvencem.-mondta olyan csábító hangon. odadobtam neki:

-oké akkor tiéd a terepxD

nah ma írtam és végülis mégsem megyek balcsira szóval itthon leszek hétvégén

-Lili! légyszíves segíts! én már nem bírok vele!-hallottam egy hangot a telefonból

-oké megyek már rögtön szija-majd leraktam a telot, felkaptam valami göncöt és repesztettem ki a kocsihoz, mint az állat. bapattantam és mint az őrült hajtottam a Color Srteet nevű pubhoz. kiugrottam a kocsiból és átfutott az agyamon, hogy nem vagyok normális. mi van ha rendőrrel találkozok?! odaértem az ajtóhoz, de a hátsókertre ráláttam egy pillanatig és megakadt a szemem egy oriási pólon, aminek a gazdája nagyon hajol lefelé és tart valamit. egy darabig néztem majd észbekaptam, hogy az Tom.gyors odasiettem megnézzem nincs-e rosszúl de amikor megláttam az éppen hányó Billt a hófehér fejével, teljesen lesápadtam és hirtelen lefagytam.

-jéézusom.-enyit bírtam kinyögni

-ez bíztató-morogta Tom- köszi a segítséget-dünnyögött tovább

majd eszembe jutott egy ősi módszer ai ugyan undorító de jobban lesz tőle az ember. hányás hányás és hányás. beszaladtam a pulthoz 

-egy pohár meleg vizet kérek és sót!-a pincér értetlenkedett egy darabig, majd rákiabáltam éscsöndben odaadta, amit kértem. a sót beleöntöttem a vízbe és kirohantam. megitattam Billel, azaz csak akartam.

-mi a szar ez te bunkó?-így kezdte de nem törödtem vele csak megfogtam a fejét és begpróbáltam megitatni vele. kilökte a kezemből, itt felment ugyan bennem a pumpa de szó nélkül visszamentem és kértem mégegy ugyanilyet. kivittem majd megint elkezdett szídni engem és hisztizni, hogy ő azt nem issza meg. tűrtem, aztán egyszer csak elfogyott a türelmem és Tomon is láttam hogy nem sok maradt neki sem. felpattantam és megint megpóbáltam itatni, hisztizett. lekevertem neki egy pofont és beszéltem a fejével. majd ő engedelmesen belekortyolt. az első korty után már jött aminek jönnie kellett. majd itattam vele még egy kicsit, és amikor már láttam hogy nem tud már mit kihányni, akkor bevittem a férfimosdóba és bedugtam a fejét a csap alá majd masszrozni kezdtem a tarkóját és a nyakát hideg vízzel. visszavittem az asztalhoz és leültünk Tom mellé. Bill kicsit bekábult és végig csöndben volt mi, Tommal közben jól elbeszélgettünk.

-Lili hazaviszel?-nézett rám bűbánó gyönyörű boci szemekkel. ki tud ennek elenállni? SENKI!xD én hirtelen meglepődtem mivel már kezdett úgy tűnni, hogy némasági fogadalmat tett.

-őőő persze, gyere.-majd elkértem tőle a kocsikulcsot, elköszöntünk Tomtól ő megköszönte a segítséget és Billel kimentünk. Szerintem Tom még várt valakit, mintha tudta volna, hogy mi fog történni miután én odamegyek..
beszálltunk a kocsiba és elindultam hozzá. egy darabig csönd ült közénk, én a gondolataimal voltam elfoglalva szóval nagyon fel sem tűnt. de Bill... ő nagyon is akart volna beszélni, de nem tudta mit mondjon, majd megálltam a háza elött és lelassítottam a motort. 

-itt vagyunk-szóltam neki mire összerezzent, még mindig ramatyul nézett ki. 

-jól van, jólvan-hangja idegességet tükrözött, olyan feszült volt. kiszállt ő is és én el akartam köszönni. majd odaadtam neki a kocsikulcsot. nem vette el tőlem, megragadta a karom, magához húzott és a fülembe súgta.

-a tiéd, mindenem a tiéd, rabul ejtetted a szívemet ennél többet már nem tudsz tőlem elvenni...-mondta örömmeel, keserűséggel, szerelemmel a hangjában. szinte könnyekig meghatódtam, de úgy éreztem, ez nem lehet igaz. ez csak egy álom. még mindig szorosan fogott magához, és olyan jól éreztem magam a karjai közt még ha Bill most erőtlen is volt. nagyon ki lehetett merülve, ekkora ivás majd hányás után nem csodálom. de nem tudtam mit mondani. nem tudtam elhigyjem-e. nem tudtam mi lenne a helyes...

szerintetek mi lenne a helyes?

kíváncsi vagyok a véleményetekre ;-D elnézést, hogy eddig nem írtam, tényleg szégyenlem magam és már úgy sajnáltalak titeket, hogy ilyen lusta disznó vagyok, de az vagyok... xD ezen a háten csütörtökig még írok nektek pár részt, mert utána szeptemberig sajnos nem lesz mivel, megyek ausztriába utána rögtön balatonra, szóval nem túl jó. de nincs mit tenni. illetve még csütörtökig be szeretném fejezni az első évadot, hogy szeptemberben már a 2.-at kezdhessem.

na nem rizsázok ennyit nektek, puszillak benneteket, és további yó nyarat, használjátok ki még azt ami van xD és a véleményeteket szeretném látni, mindenkiét!! ;-D

-Bill ezt most komolyan gondolod?? ebbe a mártásba nem kell cukor!-próbáltam elvenni a cukrot az éppen szórakozó Billtől, nehogy mégjobban elrontsa a kaját xD -Bill!!

-ez most komoly? Egy ilyen 20 kilós anorexiás kis köcsög kurvával csalsz?-halltunk meg a hátunk mögül egy női hangot. a konyhában megfagyott a levegő. Billel hátrakaptuk a fejünket.

-Gábi?lepődött meg Bill

-ki a kurva?- ahogy megláttam úgy begurultam mint az állat, és végülis nem is azon, hogy mit mondott, hanem hogy látom és bill még mindig vele van... megindultam felé elkaptam a nyakát és nekiszírottam a fanak, elkezdtem vele üvöltözni. teljesen kikeltem magamból.-ki a kurva? azt hiszem nem én! talán bízni kéne a pasidban, ugyanis a legjobb tudomásom szerint soha senkivel nem csalt meg... de teee! -üvöltöttem-te egy vérbeli kurva vagy! ugye a kis Christopherről nem számoltál be Billnek?!

-mi van? milyen Christohperről?-hallottam meg Bill hangját, és már le is kapott Gábiról ,és elkezdett ő is kiabálni.-mien Chrithoper?-nézett kérdőn Gábira. Gábi pedig végig engem nézett ingerelni akart, hogy megint nekimenjek, de nem sikerült neki, tehát ő akart nekem jönni. az egyetlen szerencsénk, hogy Bill közötünk állt, és elkapta majd lekapcsolta a csajt. ha ketten lettünk, volna sztem péppé verem, vagy ő engem xD

-ohha kicsilány! mi a baj? csak nem kiedrült az iagzság?!-néztem rá ördögi vigyorral-már két éve a szeretője. ugyanis, nem tudtam elhinni, hogy egy ilyen szenny kurvának nincs senkije. kutattam egy kicsit itt-ott és bizonytaláltam érdekes dolgokat. majd összeismerkedtem Christopherrel, és elég jó barátok is lettünk. kiszedtem belőle az elmúlt két évetek minden részletét, persze ő nem tudott semmit csak, hogy véletlen elromlott a kocsim és tök jó fej vagyok... -majd odavágtam neki egy hatalmas vigyort

-miiii? te tudtál erről? és nem mondtad el? és hagytad, hogy szenvedjek ezzel a kurvával?-háborodott fel Bill

-hát öhm..-dadogtam de Gábi közbeszólt és próbálta menteni a helyzetét

-de drágám, Bill!! én már rég lezártam vele, már rég semmi közünk egymáshoz! én csak téged szeretlek - és oda akart bújni hozzá de Bill ellökte

-aham! az a tegnapelötti kis incidens volt a lezáró kaland?-néztem rá cinikusan

-kuss te ribanc!-üvöltötte a képembe Gábi

-veled majd késöbb beszélek!-mutatott rám Bill fenyegetően, persze én erre rögtön befogtam a szám és csendes megfigyelőként néztem az eseményeket-te meg képes voltál egy szaros autószerelővel megcsalni?-emelte fel Bill újra a hagnját- ráadásul két éven át??? hogy te mekkora kurva vagy! vége!

- nem Bill! vaóban volt egy kis férrelépésem, de már nagyon nagyon megbántam!-mentegetőzött Gábi, Bill sarkon fordult odalépett hozzám és megcsókolt. szenvedélyesen, hosszan és forrón. nagyon megörültem, *akkor mi most együtt vagyunk?* kérdeztem magamban. Gábi tátott szájjal figyelte a dolgokat, majd kiviharzott. Bill leszállt rólam és rámnézett.

-remélem soha többé nem látjuk ezt a ribancot, mondtam boldogan Billnek. vetett rám egy megvető pillantást és ő is elment. kiszaladtam az ablakhoz és néztem, hogy hova megy. kiment a kocsijához de Gábi ott várta. amikor ezt megláttam, felforrt a vérem. *Bill így akart engem lekoptatni? ezzel a műsorral? de hát Gábi megcsalta! akkor csak nem megrendezett volt... na mindegy mindjárt kiderül.* vártam mi fog történni. Bill odaért a kocsijához és hallottam ahogy Gábi megint rákezd, csak azt nem hogy mit mond. Bill nem törődött vele, mondta neki hogy álljon arrébb mert be szeretne szállni, de Gábi folytatta.

-ÁLLJ FÉRRE-hallottam  Bill hangos üvöltését Gábi megtorpant és elhallgatott. majd erébb ment. Bill meszállt és elhajtott. lefeküdtem az ágyamra és csak gondolkoztam. kb két óráig mozdulatlanul bámultam a plafont, majd megcsörrent a telefonom...