-Jóestét! Nem kell műteni, én most nem tőle jöttem, ha esetleg a ruhám keltett önökben aggodalmat. Nem az én betegem, csupán egy másik orvosnak közvetítettem mert el kellett rohannia egy sürgős esethez. Nincs semi komoly baja, most még alszik. Kissebb agyrázkódást szenvedett, de előfordulhat, hogy károsodott a memoriája. Ennél többet én sem tudok, holnap ha felébred minden kiderül. 

- Doktor úr lehetséges, hogy kapjon egy külön két ágyas szobát és itt maradjak vele éjszakára?

-Igen uram, itt maradhat - mondta az orvos miután nehezebb lett a zsebe.

-Ti menjetek haza és ünnepeljétek meg ezt az örömhírt, én itt maradok a Lilivel. -mosolgyott kedvesen Bill a Katáékra

Nem kellett őket győzködni, elindultak kifelé a korházból. Ahogy iértek a küszöbre, Tom felkapta Katát és bevágta hosszában a kocsi hátró ülésére. Kata észrevette, hogy Tomnak már áll a farka, ki akarta gombolni a nadrágját, hogy kényeztesse, de Tom visszadöntötte az ülésre hátrafogta a kezeit és megcsókolta. Hozzáteszem még mindig a korház elött voltak a kocsiból félig kilógva. Tom letépte Katáról a szoknyát és kicsit nyalogatta a csiklóját, Kata kéjesen nyögött. Nagyon bejött neki ez a vadság. Tom kigombolta a nadrágját és behatolt. Ütemesen mozgatta a csípőjét, nem kellett nekik sok, hogy elmenjenek mert annyira be voltak indulva. Kata nagyokat sikított, mire kijött a korház biztonsági őre. Tom gyors felkapta a nadrágját és bepattant a vezetőüléshez majd elhajtott amilyen gyorsan csak tudott. Kata is felöltötzött útközben és elöre mászott Tom mellé. Nem volt elég neki ennyi, elkezdte Tom farkát markolászni a nadrágján keresztül. Tom nadrágja nem volt teljesen begobolva, ahogy ezt észrevette Kata rögtön előkapta a méretes szerszámot. Rácuppant mint éhező kisgyerek a fagyira, és csak szopta egyre erősebben.

- Kicsim ne - mondta Tom allig hallható magas hangon.

De Kata meg sem hallotta ezt és foltatta tovább. Tom elment és rántott egy kicsit a kormányon véletlen. Kata felsikoltott, mert nem akart ezzel közlekedési balesetet okozni, de amikor látták, hogy semmi baj, mind a ketten hangos röhögésben törtek ki. 

-azért ez kurvajó volt - mondta Kata 

- azvolt drágám, ahogy te is - mondta Tom sóhalytozva

Most mind a ketten megkapták, talán elég lesz nekik hazáig...

Eközben már virradt és én felébredtem. Oldalra néztem és egy széken alvó, hosszúkás arcú, feketehajú 25 körüli srácot láttam. Nem tudtam kiaz, de nagyon ismerős volt. Kimásztam az ágyból, mert  azt sem tudtam, hogy mért vagyok kórházban. Gondoltam kimegyek és megkérdezek egy ápolónőt. A második lépésnél erős fájdalom nyilalt a fejembe, és kicsit hangosabban felszisszentem amitől a srác felébredt. 

-Drágám feküdj vissza légyszíves, pihenned kell - majd megfodott és visszavezetett az ágyamhoz. Nem tutam ki ő de bíztam benne. Nem is mondtam semmit, hátha majd ő. De ő sem mondott semmit csak visszaült mellém a székre és nézett rám.

- Most mivan mit nézel? Gondolom te a férjem vagy én meg karambolóztam és elvesztettem az eszméletemet. És a gyerekek? Gondolom az anyós vigyáz rájuk... az olyan filmbe illő lenne. Szóval mi történt? -kérdeztem

A srácnak kiekerekedtek a szemei, de nem mondott semmit.

- Najó csak vicc volt. - mondta kicsit elszégyelve magam. Igazából nem tudom ki vagy... de úgyérzem szeretlek. -mondtam neki, mire mégjobban elkerekdetek a szemei.

-Én Bill Kaulitz vagyok a főnököd... - és itt félbeszakítottam.

-Az a Bill? akkor azért voltál olyan ismerős... A főnököm? Uhh akkor asszem nem stimmel amit mondtam... lehet h csak a gyógyszerek miatt beszélek össze vissza. -mondtam teljesen vörös fejjel. Mivel rájöttem, hogy valószínüleg egy munkahelyi baleset ért. De így még több kérdés fogalmazódott meg bennem... mit dolgozok ha egy volt rocksztár a főnököm. És mért érzem magam tényleg szerelmesnek? és mi történt velem?